Olyan állapotot jelent, melyben a beteg vizeletében baktériumok, esetleg gennysejtek mutathatók ki, anélkül, hogy bármilyen panasza lenne. Fiatal, - középkorban elsősorban nőknél előforduló jelenség, időskorban gyakorivá válik olyan férfiaknál is, akiknél valamilyen urológiai eltérés van, például állandó katéter viselésre kényszerülnek. Sokszor valamilyen orvosi kivizsgálás kapcsán végzett vizeletvizsgálat során derül ki. Az állapot az esetek többségében nem igényel antibiotikum kezelést, sőt kifejezetten káros lehet a rezisztens, antibiotikumoknak ellenálló baktériumok szelektálásával. 

Az ismeretlen eredetű láz fogalmát néhány évtizeddel ezelőtt vezették be, olyan állapotokat jelöl, melyben a láz a vezető tünet és egy elkezdett, rövid kivizsgálás nem fedi fel ennek okát. A lát hátterében leggyakrabban fertőzés, daganatos megbetegedés, vagy immunológiai kórkép áll, melynek elkülönítése sokszor nem könnyű, ugyanakkor fontos. Az infektológus feladata, hogy a fertőzéses okokat lehetőleg felderítse, illetve kizárja

Szinte kizárólag nők megbetegedése. A kórkép lényege, hogy a betegnek visszatérő vizelési panaszai vannak a húgyútak rendellenessége, megbetegedése nélkül. A kórkép hátterében elsősorban genetikus hajlam áll, aminek lényege, hogy a húgyhólyag nyálkahártyáján a húgycsövön át bejutó baktériumok az átlaghoz képest könnyebben tapadnak meg és így visszatérő gyulladást tudnak okozni.  A tünetek sokszor kínzóak és gyakoriságuk jelentős psychés terhet is jelent az egyébként teljesen egészséges nő számára. A kórkép kezelésének több fajta megközelítése van, ezek közül a megfelelő kiválasztása adhatja a megoldás kulcsát

Felmérésekből tudjuk, hogy a terhesség első harmadában fennálló panaszmentes baktériumürítés, a terhesség későbbi periódusában akár súlyos tünetekkel járó húgyúti infekciót okozhat. Ennek a felismerésnek köszönhetően a nemzetközi ajánlások javasolják a terhesek szűrését a 3. hónapban és amennyiben vizeletükben baktérium van, antibiotikum kezelés indítását. Természetesen csak olyan antibiotikumok alkalmazása jön szóba, ami bizonyítottan nem jár magzati károsodással. A kezelés hatásának kontrollálása ismételt vizelettenyésztéseket igényel, ezt a problémakört is a terhes gondozás részének kell tekinteni.

Dermatoscópos (10x-es nagyítású, megfelelő világítóeszközzel ellátott nagyító) vizsgálat során a teljes bőrfelszínen vizsgáljuk a képletek szabályosságát. Amennyiben onkológiai szempontból klinikailag gyanús képletet észlelünk, eltávolítást javasolunk, végleges diagnózist az elvégzett szövettani vizsgálat ad.

A rutin bőrgyógyászat vizsgálat évenként mindenképp javasolt elsősorban a pigmentált elváltozások, (anyajegyek), illetve a dermatológiai szűrésvizsgálatok kapcsán. Tekintettel arra, hogy az elváltozások szabad szemmel, illetve dermatoscóppal egyaránt diagnosztizálhatók, így a korai felismerésnek, perventív jellegű eltávolításnak nagyon nagy szerepe lehet betegségek megelőzésében, időben történő kezelésében.

• Elsődlegesen szoros testi kontaktus révén, fertőzött hámsejtekkel terjed.
• A fertőzöttek, de fertőzőképes egyének gyakran tünetmentesek,
• Az ún. alacsony rákkeltő képességgel rendelkező HPV genotípusok (LR6,11) okozzák a leggyakrabban, de a nemi tájékon fertőzést előidéző egyéb típusok is szerepet játszanak a szemölcsök létrejöttében.
• Multifokális megbetegedés.

Diagnózis felállítása, kivizsgálás és a kezeléssel többnyire nemi gyógyászok foglalkoznak.
A HPV fertőzéssel kapcsolatos tanácsadás, szűrővizsgálatok végzése nőknél, férfiaknál, védőoltás javaslata a nemi gyógyászati ellátás fontos részét képezi.

• Férfiaknál általában gennyes húgycsőfolyást okoz fájdalmas vizeléssel. Lappangási idő rövid.
• Nők tünetei szegényesek, vagy tünetmentesek, ebből következik, hogy a nők fertőzőforrásként a kórokozó transzmissziójában fontos szerepet játszanak.
• Mindkét nemnél a torokban és az anusban gyakori a tünetmentes fertőzöttség.  Megfelelő vizsgálattal azonban igazolható a kórokozó jelenléte.
• Önkezelés vagy nem a szakmai előírásnak megfelelő terápia elősegíti az ellenálló törzsek további emelkedését és gyors terjedését.

A diagnózis felállítása, a kezelés és a tanácsadás a nemi gyógyászok kompetenciája.

• Az ismereteink szerint a fertőzöttek több mint 15 évig is tünet és panaszmentesek lehetnek. Azonban kialakulhatnak olyan bőr-és nyálkahártya tünetek, amelyeket felhívhatják a figyelmet az esetleges HIV infekcióra. Téves az a hozzáállás, hogy „én vagyok a kivétel!”

Szűrővizsgálatokhoz vérvételt, tanácsadást végzünk.
Minden HIV fertőzöttnél szükséges a syphilis, a gonorrhoea és sz.sz. LGV irányában is a vizsgálatok végzése.

A hüvelyi folyáshoz vezető okok kiderítése, a betegek kivizsgálása, kezelése és tanácsadás nemcsak nőgyógyászati, hanem nemi gyógyászati kompetencia is.

• Az ezredfordulót követően Nyugat-Európában kezdődő járvány napjainkra Közép-Európát is elérte.
• Elsősorban a melegek körében terjed analis coitus révén és a kialakuló akut végbélgyulladás tünetei miatt fordulnak orvoshoz. A penisen az elsődleges tünet gyakran nem kerül észlelésre (fájdalmat, felszínes sebek).

A betegség felismerése, diagnózis és kezelés abszolút speciális, nemi gyógyászati feladat.
Az előbbiekben felsorolt nemi betegségek igazolása és / vagy gyanúja esetén indokolt fertőzőforrás kutatás, valamint a HIV szűrővizsgálat is.

• a Herpessimplex vírus 2-es, ill. 1-es típusai okozzák.
• az elsődleges fertőzés kb. 20 %-ban okoz lázzal, rossz közérzettel, a nemi szerven kialakuló, multiplex fájdalmas sebekkel járó betegséget. Az elsődleges fertőzés többnyire tünetmentesen zajlik.
• A HSV a későbbiekben kiújulásokat idéz elő (rekurráló genitális HSV)
• A fertőzést a tünetmentes, de aktuálisan vírust ürítő egyének terjesztik. Nem szabad elfelejteni, hogy ugyanez vonatkozik az ajak herpesben szenvedő egyénekre is (vírusürítés a szájnál- orális kapcsolat- 1 hetes lappangás idő után esetleg elsődleges herpes! / vagy tünetmentesen zajló elsődleges fertőződés).

Orvosi értelemben nem gyógyítható, de a tünetes állapot jól befolyásolható vírus elleni kezeléssel.
Kivizsgálás és tanácsadás nemi gyógyászati ellátás körébe is tartozik.

• korai fertőző szakaszban nemi váladékkal, orális kapcsolatban a kórokozókban gazdag nyállal, illetve anális coitus révén a befogadó, fertőzött személynél bélnyálkahártya sérülése okozta vérzés és a nyálkahártya váladék révén terjed.  Fertőzött terhesek a magzatukat fertőzhetik a méhen belüli életben.  Fertőzött nő az anyatejjel is fertőzheti az újszülöttet és a még anyatejes szoptatás révén a nagyobb gyermekeket is.
• klasszikus esetben-ciklusokban zajló, az egész szervezetet érintő betegség, amelynek késői következményeivel a kezelésben nem részesülő betegeknél napjainkban is számolhatunk.
• gyanús tünetek: fájdalmatlan, tömött sebek (nemi tájék, száj, anus), nem viszkető test szerte fellépő vagy lokalizált kiütések.  A klinikai tünetek sokszínűek, ezért a vérbajt a betegségek majmának is nevezik. Különböző bőr-és nyálkahártya tünetek esetén tehát indokolt a betegeknél a syphilis szűrővizsgálatok végzése is.
• klinikai tünetek hiányában, járványügyi bizonyítékok alapján (partnerek között syphilis előfordulása) nem csak a klinikai és szűrővizsgálatok végzése szükséges, hanem a szakmai előírások alapján a megelőző terápia is.

A szakmai előírásban lefektetett, a klasszikus venerológiai ellátás elvein alapuló kezelést a nemi gyógyászok tudják biztosítani. A diagnózis felállítása, a kezelés és a tanácsadás tehát a nemi gyógyászok kompetenciája.

A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus  okozza. A vírussal való első találkozáskor jön létre a bárányhimlő, mely az un. klasszikus, kiütéssel járó gyermekkori fertőző betegségek között is kitűnik jellegzetes, hólyagos bőrjelenségeivel. Cseppfertőzéssel terjedve járványos előfordulású, évente Magyarországon is minimálisan 50 ezer jelentett esettel. A lefolyás általában kisgyermekkorban enyhe, de szövődmények minden életkorban adódnak. Az összes eset 1-3%-ban a komplikációk révén kórházi ápolást is igényel, nem kevés emberi szenvedést és elkerülhető egészségügyi költséget generálva. Több, mint negyed évszázada van lehetőség a fertőzés megelőzésére védőoltással (Varilrix/GSK). Az élő, gyengített oltóanyaggal adott két oltás jól tolerált, hatékony megelőzési eszköz, ám a bárányhimlő járványtanát csak akkor lesz képes érdemben megváltoztatni, ha az életkor szerint esedékes védőoltások közé kerülve teljes körűen alkalmazzák – mint ezt az Egyesült Államokban és néhány európai országban tették. A bárányhimlő elleni oltás „családtervező” vakcina is – a még fogékony leendő anyák két, minimum négy hét eltéréssel kapott oltás után 4 héttel vállalhatnak terhességet.  

A nők egyik rettegett betegségét, a méhnyakrákot ma már biztosan tudjuk, hogy a HPV (humán papillomavírus) okozza, amely nemcsak a szexuálisan terjedő betegségektől megszokott módon, tehát szexuális aktussal, hanem bőr-bőr kontaktus útján is fertőzhet. A HPV vírusnak körülbelül 100 különféle típusát ismerjük, de ezek közül csak körülbelül 15 okoz méhnyakrákot. A két messze leggyakoribb (HPV 16 és 18) teszi ki ezek minimálisan 70%-át, és vált a jelenleg elérhető védőoltásokkal megelőzhetővé. Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján az un. keresztimmunitásnak köszönhetően a védőhatás a valóságban eléri a 92%-ot. A jelenlegi ajánlások és a szakirodalomban hozzáférhető tudományos eredmények alapján a védőoltás hatékonyságáról egészen 55 éves korig vannak meggyőző adatok. Két védőoltás kapható: Silgard/MSD, Cervarix/GSK, előbbi négy, utóbbi két HPV típus ellen alakít ki védelmet. Hangsúlyozni érdemes azonban, hogy a védőoltás nem teszi feleslegessé a szűrővizsgálatokat.

A meningococcusz baktériumok ritkán súlyos, életet veszélyeztető fertőzést okozhatnak. Ritkaságuk ellenére a betegség súlyossága, a minimálisan10%-os halálozás az egyén számára a védőoltás fontosságát húzza alá még akkor is, ha a fertőzés éppen nem robbant ki helyi járványokat. Életkort tekintve két korcsoport – a két éven aluliak és a serdülők, ill. a fiatal felnőttek – a legveszélyeztetettebbek, de védőoltás ajánlott a lép nélkül élóknek, krónikus betegeknek is. A meningococcuszok több típusa ellen van ma már védőoltással védekezési lehetőség egészen fiatal csecsemőkortól. A mi régiónkban leggyakoribb meningococcus C (Meningitec/Ewe, Menjugate/Novartis, NeisvacC/Baxter) és B(Bexsero/Novartis) típus ellen, illetve van kombinált oltóanyaggal a ritkább, de bármikor behurcolható típusok ellen is Menveo/Novartis, Nimenrix/GSK) védekezési lehetőség. Mindegyik oltóanyag úgynevezett „memóriavakcina”, azaz az alapimmunizálás után a védettség emlékeztető oltással előhívható.   

A rotavírus fertőzés elleni immunizációt – akár a két oltásból (Rotarix/GSK), akár a három oltásból álló (Rotateq/MSD) vakcinákat választjuk – 12 hetes korig ajánlott elkezdeni, és ez az egyetlen védőoltás, amit fél éves korig mindenképpen ajánlott be is fejezni. A szájon át, „szúrás nélkül” adandó védőoltás, igazi csecsemőbarát megoldás. Igaz ugyan, hogy a rotavírus fertőzés miatt ma már Európában ritkán fordul elő haláleset, ám a gyors kiszáradáshoz vezető hányás, vizes hasmenés miatti kórházi ápolás mind a téli időszakban a gyermekosztályokat, mind az érintett családokat jelentősen megviseli. Vírusellenes gyógyszer nincs, így a kezelés a folyadékpótlás mellett tüneti ellátásból áll. Szüleik jóvoltából jelenleg Magyarországon a csecsemők 17-20%-a olyan szerencsés, hogy részesülhet a ebben a megelőzési lehetőségben is.

A kullancsvírus fertőzés tipikusan a mi régiónk betegsége – közép, kelet és észak Európa országai a legfertőzöttebbek. Országunkban átlagosan 80-100 bejelentett kullancs vírus agyvelőgyulladásnál (kullancsencephalitisnél) több nem fordul elő évente, ám a gyógyultak többsége maradványtünetekkel kínlódik amíg él, a legtöbben soha többet nem tudják folytatni a betegségük előtti munkájukat. Vírusellenes szer nincs, a kezelés tüneti. A kullancsvírus fertőzés elleni oltásokat (Encepur/Novartis, FSME immun inject/Baxter) oltási sorban (0,1,6-12 hó) ajánlott adni, melyeket célszerű a téli hónapokban kezdeni. A három oltási sorból álló immunizációt első alkalommal három, majd a későbbiekben 5 évente ajánlott ismételni. Oltási sort elmaradt oltás miatt általában sosem kell újrakezdeni, csak folytatni. Ez a betegség nem azonos a sokkal gyakoribb másik, kullancs csípéssel szerezhető fertőzéssel, a lyme betegséggel, mely ellen jelenleg nincs védőoltás forgalomban. A kullancsokat mihamarább akkor is el kell távolítani, ha valaki oltott

Alsó végtagi visszeresség bármely formája esetén, legyen az a csak kozmetikai panaszt okozó hajszál visszértágulattól a jelentős panaszokat okozó visszerességig. Mik ezek a panaszok?

1. Terhelésre jelentkező alsó végtagi duzzanat, fájdalom éjszakai ikragörcs.
2. „Nyugtalan láb” érzés.
3. Alsó végtagokon jelentkező visszértágulatok miatt.
4. Fájdalmas, gyulladt visszeres csomók megjelenésekor.
5. Krónikusan meglévő lábszárfekély esetén.
6. Egyik oldalon nem terhelésre jelentkező alsó végtagi duzzanat, feszülő fényes bőr, esetleges vádli fájdalom, ami a mélyvénás trombózis lehetőségét veti fel.

A verőerek esetében a leggyakoribb panaszokat az alsó végtagi érszűkület okozza. Mik ezek?

1. A járásképesség csökkenése. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos távolág után a beteg kénytelen megállni, pihenni egy kicsit, mert az egyik vagy akár mindkét lábában fájdalom jelentkezik, mely miatt továbbmenni nem tud. Kezdetben ez a távolság több száz méter, de később akár 10-20 méterre is csökkenhet.
2. Nyugalomban is jelentkező végtagfájdalom.
3. A súlyosan károsult keringés miatt a végtagon sebesedés vagy elhalás jelentkezik.

Minden ilyen panasz esetén szükséges a mihamarabbi, az utóbbi esetekben a sürgős érsebészeti szakvizsgálat és a diagnosztikai vizsgálatok elvégzése után a kellő beavatkozás elvégzése.

Az időnként jelentkező rövid ideig tartó látászavar, kéz vagy láb izomerő gyengülés, érzészavar, egyik oldali arczsibbadás, vagy szájzug asszimetria, átmeneti beszédzavar lehet nyaki érszűkület következménye is.  Néhány vizsgálattal a nyaki érszűkület diagnosztizálható, annak mértéke megállapítható, ami a gyógyszeres vagy a műtéti kezelés szükségességét határozza meg.

Súlyosabb formája a stroke, ami teljes test fél bénulással, inkontinenciával / széklet, vagy vizelet- tartási képtelenség/, beszédképtelenséggel,egyoldali vaksággal is járhat. A betegség ezen stádiumában az érsebészet már tehetetlen.

Természetesen nemcsak az alsó végtagon, a nyaki ereken, hanem a többi verőértörzsön is jelentkezhet a betegség. A hasi verőéren levő szűkületek mindkét alsó végtagi panaszokat, a hasi szervek vérellátási zavarait okozhatják. A vese erek szűkülete hosszabb távon magas vérnyomást okozhat.

A verőerek egy másik, de nem elhanyagolható betegségcsoportjáról is szót kell ejteni: az erek tágulatáról , az  úgynevezett aneurizmákról. Az erek rugalmas falai idősebb korban vagy valamilyen kötőszöveti szerzett vagy öröklött eltérés miatt idővel elveszíthetik rugalmasságukat, és az állandó pulzáló vérnyomás hatására egy bizonyos szakaszon kitágulhatnak. Gyakran tünetmentesek, csak szakvizsgálattal illetve képalkotó vizsgálatokkal deríthetőek fel / ultrahang, CT, angiográfia /.  Az elhelyezkedésüknek megfelelően nyomási tüneteket okozhatnak, az értágulatok falán levő véralvadékok lesodródása az adott ér által ellátott területek vérellátását károsíthatják, legsúlyosabb esetben a tágulat megreped, masszív vérzést okozva, ami a beteg életét is veszélyeztetheti. Ellátásuk a pontos diagnózis felállítása után leggyakrabban műtéti.

1. Teljes körű labor vizsgálatok.
2. Doppler Ultrahang vizsgálat.
3. Dupplex scan Ultrahang vizsgálat.
4. Hasi Ultrahang vizsgálat
5. Helyi érzéstelenítésben ambuláns műtétek végzése.
6. További műszeres vizsgálatok megszervezése.
7. Ambulánsan nem elvégezhető műtétek kórházi hátterének biztosítása.

Panaszaival bizalommal forduljon hozzánk!

A beteg vizsgálat a következőkből áll:

1. Részletes kórelőzmény felvétele
2. A jelen panaszok meghallgatása
3. Fizikális vizsgálat és érsebészeti status felvétele
4. Doppler ultrahang vizsgálat
5. Vérnyomásmérés a végtagokon
6. Érsebészeti szakvélemény adása 
7. Therapias és/ vagy további vizsgálatok elvégzésének javaslata
8. Gyógyszer felírás receptre
9. Kontroll vizsgálatra visszarendelés

 A vizsgálat végén a beteg a vizsgálatról írásos leletet, un. ambuláns lapot kap, illetve a lelet a rendelő számítógépes rendszerében rögzítésre kerül, és így bármikor visszakereshető.    

1. szívbetegségre jellemzőnek gondolt panaszok esetén
2. szűrővizsgálatként
3. korábban felismert szívbetegség gondozásáért

A nők egyik rettegett betegségét, a méhnyakrákot ma már biztosan tudjuk, hogy a HPV (humán papillomavírus) okozza, amely nemcsak a szexuálisan terjedő betegségektől megszokott módon, tehát szexuális aktussal, hanem bőr-bőr kontaktus útján is fertőzhet. A HPV vírusnak körülbelül 100 különféle típusát ismerjük, de ezek közül csak körülbelül 15 okoz méhnyakrákot. A két messze leggyakoribb (HPV 16 és 18) teszi ki ezek minimálisan 70%-át, és vált a jelenleg elérhető védőoltásokkal megelőzhetővé. Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján az un. keresztimmunitásnak köszönhetően a védőhatás a valóságban eléri a 92%-ot. A jelenlegi ajánlások és a szakirodalomban hozzáférhető tudományos eredmények alapján a védőoltás hatékonyságáról egészen 55 éves korig vannak meggyőző adatok. Két védőoltás kapható: Silgard/MSD, Cervarix/GSK, előbbi négy, utóbbi két HPV típus ellen alakít ki védelmet. Hangsúlyozni érdemes azonban, hogy a védőoltás nem teszi feleslegessé a szűrővizsgálatokat.

A hüvely nem szexuális úton terjedő fertőzése. Sárgás-fehér hüvelyváladékozás jellemzi, melyhez irritáció, szeméremtesti fájdalom társulhat, tartós fennállás esetén húgyúti fertőzésre hajlamosít.

Diagnosztikája kizárólag a mikroszkópos értékelésen alapszik, melynek alapja a festett kenetben a lactobacillus arányszám, a látható baktérium flóra meghatározása, a hüvely laphámsejtek és fehérvérsejtek megítélése. Kezelése antibiotikummal történik, melyet követően fontos az élettani lactobacillus flóra regenerálása a hüvelyben.

A hüvely nem szexuális úton terjedő fertőzése. Homogén, fehér, vízszerű, kellemetlen illatú hüvelyváladékozás jellemzi, melyet nem kísér a gombás hüvelyfertőzésre jellemző egyéb szubjektív tünet.

A gyakran tünetmentesen zajló bakteriális hüvelyfertőzés szövődménye lehet a felszálló fertőzés, mely petevezeték gyulladáshoz vezethet, következményesen meddőséghez.

Az anamnesis felvétel során jellemző információ, hogy a panaszok általában a menses után lépnek fel. 

A hüvely feltárás során a szeméremtest, illetve a hüvely lobmentes, azonban a jellegzetes homogén, fehér hüvelyváladék észlelhető. A hüvelyváladék tesztcsíkkal mért pH-ja 4,5 felett van.

A váladék kenet mikroszkópos értékelése során „clue-sejtek” láthatóak, melyek baktériumokkal fedett laphámsejtek.

A gyakran visszatérő bakteriális vaginosis terápiás kihívást képez, a kórkép megelőzésének alapvető eszköze az élettani lactobacillus flóra regenerálása a hüvelyben

A nagyajkak alsó harmadában, a hüvelybemenet egyik oldalán bakteriális fertőzés következtében kialakuló fájdalmas, diónyi vagy szilványi képlet, mely tapintásra igen érzékeny. A tályog kialakulását megelőzheti a Bartholin-mirigycystája, fájdalmatlan duzzanata. Kezelése műtéti.

Humán papillomavírus (HPV) által okozott szemölcsös elváltozás, mely leginkább a szeméremtesten (jellemzően a gáton), ritkábban a hüvelynyálkahártyán és a méhnyakon fordul elő. A szemölcsök lassan növekednek, de kezelésük annál könnyebb, minél korábban jelentkezik a páciens. Kisebb szemölcsök kezelése ecseteléssel történik, nagyobb szemölcsök, vagy kiterjedt elváltozások esetén a kezelés sebészi eltávolítás.

A hüvely nem szexuális úton terjedő fertőzése. Kórokozója a Candida albicans vagy non-albicanscandida törzsek. Hirtelen kezdődő szeméremtestre lokalizálódó égő érzés, viszketés, irritáció jellemzi, mely csapadékos fehér hüvelyváladékkal társul. Az igen kellemetlen panaszok miatt a betegek általában gyorsan orvosi segítséget kérnek. 
A kórelőzmény felvétel során jellemző információ, hogy a panaszok általában a ciklus második felében lépnek fel.

A hüvely feltárás segítségével megállapítható, hogy a szeméremtest és a hüvely belövellt, lobos, a hüvelyfalhoz tapadt csapadékos fehér váladék észlelhető változó mennyiségben. A típusos klinikai kép a diagnózis felállításához elegendő. A gáton nem ritkán felületes berepedések láthatók, melyek leginkább ismétlődő, vagy régóta tartó fertőzés esetén jönnek létre.

A metilénkékkel festett váladék kenet mikroszkópos vizsgálata segítségével igazolható a kórkép fennállása.

A Herpessimplex vírus által okozott szexuális úton terjedő fertőzés, mely az első fertőzés esetén szeméremtesti fájdalmat, oedemát, a szeméremtesten hólyagokat okoz, melyek felszakadását követően fájdalmas fekélyek keletkeznek, a lágyéki nyirokcsomók fájdalmas duzzanatával. Az ezt követően enyhébb tünetekkel járó visszatérő epizódok különböző gyakorisággal jelentkeznek. A tünetek fellépése után minél korábban megkezdett vírusellenes kezelés javasolt.

Bakteriális vaginosis, vagy méhnyak gyulladás következményeképpen kialakuló felszálló fertőzés méhnyálkahártya gyulladást, majd petevezeték gyulladást okozhat. Gyakran tünetszegényen zajló kórkép, melynek veszélye, hogy így a páciens nem keres orvosi segítséget. Ismételt petevezeték gyulladás növeli petevezeték elzáródás és így meddőség, méhen kívüli terhesség esélyét, majd krónikus alhasi fájdalmakat okoz.

A petevezeték gyulladás felismerése nőgyógyászati vizsgálattal lehetséges, típusos tapintási leletet okoz. Kezelésében kombinált antibiotikum adása vezethet eredményre

Ha egy év alatt legalább négy akut sarjadzógomba fertőzés fordul elő, akkor krónikus visszatérő gombás hüvelyfertőzésről beszélünk.

A gombás hüvelyfertőzésre jellemző leginkább a recidiváló akut epizódok fellépte, melyek akár minden menstruációs ciklusban, általában a menses előtt okozzák a legkifejezettebb panaszokat.

A jelenleg rendelkezésünkre álló antifungalis készítmények gátolják a sarjadzógombák szaporodását, de nem irtják ki azokat a genitalistractusból. A krónikus visszatérő gombás hüvelyfertőzés kezelése ezért mindig két részből kell, hogy álljon: az akut fertőzés megszüntetéséből, majd ezt követően legalább 12 hónapig tartó megelőzésből, mely utóbbinak célja a panaszmentesség biztosítása, a recidivák megelőzése, illetve számuk csökkentése.

Szexuális úton terjedő bakteriális fertőzés (Chlamydia trachomatis, Neisseriagonorrhoeae, Ureaplasmaurealyticum, Mycoplasmagenitalium) következtében jön létre méhnyak gyulladás, mely gyakran tünetmentesen, tünetszegényen zajlik. Tünete lehet a bővebb hüvelyváladék, vizelési panasz, szexuális együttlét utáni (kontakt) vérzés.

A méhnyak gyulladás diagnosztikája a következőkön alapszik:

• Hüvely feltárás: gennyes folyás a méhnyakból, gyulladt, oedemás mirigyhám, a nyakcsatornából történt mintavételt követően vérzés jelentkezése.
• A cervixnyákból készített metilénkékkel festett kenet mikroszkópos vizsgálata során 1000x nagyítás mellett látóterenként legalább 20 fehérvérsejt észlelhető.
• Baktérium kimutatás a méhnyakból.
  

A Trichomonasvaginalis által okozott szexuális úton terjedő hüvelyfertőzés kellemetlen szagú, sárgás-zöld, habos váladékozással, szeméremtesti irritációval, fájdalmas vizeléssel jár.

A hüvely feltárás során a szeméremtest és a hüvely belövellt, lobos, a fent leírt hüvelyváladék látható. A hüvelyváladék pH-ja emelkedett, 4,5 feletti. 

A hüvelyváladék kenetében mikroszkóppal Trichomonasvaginalis kimutatható, fehérvérsejtek, coccobacillusok láthatók.

anorexia és bulimia nervosa, elhízás, túlevéses zavar

unipoláris depresszió, disztímia

dohányzás, játékszenvedély

funkcionális meddőség, krónikus fáradtság szindróma, fejfájás szindrómák, gasztrointensztinális panaszok

generalizált szorongás, kevert szorongásos és depressziós zavar, pánikzavar, fóbiás zavarok, poszttraumás stressz zavar, kényszerbetegség és egyéb szorongásos zavarok

A csontanyagcsere betegségek közül a leggyakoribb osteoporosis mellett csontlágyulással, mellékpajzsmirigy túlműködéssel stb. ezek modern diagnózisával és terápiájával.

A gyulladásos ízületi betegségek közül a köszvény, a sokízületi gyulladás, egyéb autoimmun kórképek, valamint a gyulladásos gerincbetegségek  diagnózisával és modern terápiájával. 

A kopásos gerincbetegségek, mint porckorong kopás, porckorong sérv, kisízületi kopás különböző lokalizációban (nyak, hát, lumbális gerinc, keresztcsonti) lévő diagnózisával és gyógyszeres, lokális injekciós kezelésével.  

A kopásos ízületi betegségek közül a kéz, láb kisízületi betegségeivel a csukló, könyök, váll valamint a boka, térd és csípők fájdalmas duzzanatával, mozgáskorlátozottságával ezek diagnózisával és terápiájával.

Az andrológia tárgykörébe a férfiak nemzőképességi és szexuális zavarai, a férfi fogamzásgátlás és a férfi klimax tartozik. 

A vizeletelválasztó és elvezető rendszer életet veszélyeztető rosszindulatú daganatos megbetegedései közé tartozik a mindkét nemet érintővese, vesemedence, húgyvezeték, húgyhólyag daganatok és a férfiaknál előforduló péniszrák. Ezek korai felismerése, diagnosztikája és a stádiumnak megfelelő kezelési stratégia kialakítása is kiemelt feladataink közé tartozik

Fájdalmas hólyag szindróma (intersticiáliscystitis), illetve az un. kismedencei fájdalom szindróma (az urogenitális szervekbe sugárzó fájdalmak, mely a krónikus prosztatitisz egyik leggyakoribb megnyilvánulási formája) diagnosztikája és kezelése is.

• Az akut valamint az életminőséget jelentősen befolyásoló visszatérő női alsó húgyúti gyulladások (hólyaghurut) helyes kezelése gyakori és lényeges feladatunk, melyet team munkában kollégáinkkal konzultálva, közösen végzünk (nőgyógyász, infektológus, szükség esetén venerológus).
• A szexuális úton terjedő betegségek okozta húgycső- és kismedencei gyulladás is az urológia tárgykörébe tartozik. Diagnosztikájuk és kezelésük során egészségközpontunkban bőrgyógyász venorológus szakorvosaink is aktív szerepet játszanak.
  

Húgyúti köves panaszok esetén a betegeket kivizsgálást követően, szükség szerinti konzervatívterápiára állítjuk be (diéta, folyadékterápia, görcsoldás, kő távozását elősegítő gyógyszeres kezelés), illetve nagyobb, spontán távozásra nem alkalmas vagy szövődményt okozó kövek esetén az un. minimálinvazív beavatkozások (vesekőzúzás, endoszkópos műtétek) komplex előkészítését és kórházi elvégzésének megszervezését, valamint ezt követő utógondozását is végzünk.

A Vizelettartási panaszok (vizelet elcsepegés, akaratlan vizeletvesztés, sürgető, gyakori vizelési ingerek) sokkal több ember életét nehezítik meg, mint gondolnánk és igen különböző eredetűek. Sokan szégyellik állapotukat, nem fordulnak orvoshoz, helyette életvitelüket (otthon tartózkodás, betét, napirend a közelben lévő toalettekhez igazítása) változtatják meg, pedig mindezen panaszok megfelelő kivizsgálást követően kezelhetőek (inkontinencia, hiperaktív hólyag).