BEJELENTKEZÉS

Online időpontkéréshez kérjük regisztráljon, vagy ha már felhasználónk jelentkezzen be rendszerünkbe. Keressen minket bizalommal!

A SZAKRENDELÉS ORVOSAI

Betöltés alatt...

    SZAKRENDELÉSEK

    Érsebészet

    Mivel foglalkozik az érsebészet?

    Az érbetegségek 2 nagy csoportra oszthatóak. Az egyik az artériás, azaz a verőerekkel kapcsolatos betegségek összessége, a másik a visszerek, azaz a vénás betegségek csoportja. Magyarországon ezen betegségcsoportok aránya kiemelkedően magas.  Sajnos gyakran a betegek a már rég meglévő tünetek ellenére későn fordulnak szakorvoshoz, aminek igen szomorú következményei - végtagelvesztés, bénulás – is lehetnek. Feladatunk tehát a már meglévő betegségek diagnosztizálása, gyógyszeres- vagy műtéti kezelése, a későbbi szövődmények megelőzése, a betegek gondozása, illetve szűrővizsgálatok elvégzése, melyekkel a magas rizikójú, de még tünetmentes betegeket idejében felismerjük, hogy megfelelő terápiás tanáccsal elláthassuk. Konzultáns vizsgálatokat is nyújtunk a társszakmák képviselőinek, amennyiben érsebészeti tárgyú kéréssel, kérdéssel fordulnak hozzánk betegeik ellátása kapcsán.

    Kérjen időpontot!

      A bal oldalt elhelyezkedő "Szakrendelés orvosai" listából válasszon orvost, regisztráljon vagy jelentkezzen be a rendszerbe és foglaljon időpontot!


    Mikor és milyen tünetek esetén és panaszokkal fordulhat a beteg az érsebészeti szakrendelésünkre?

    Alsó végtagi visszeresség bármely formája esetén, legyen az a csak kozmetikai panaszt okozó hajszál visszértágulattól a jelentős panaszokat okozó visszerességig. Mik ezek a panaszok?

    1. Terhelésre jelentkező alsó végtagi duzzanat, fájdalom éjszakai ikragörcs.
    2. „Nyugtalan láb” érzés.
    3. Alsó végtagokon jelentkező visszértágulatok miatt.
    4. Fájdalmas, gyulladt visszeres csomók megjelenésekor.
    5. Krónikusan meglévő lábszárfekély esetén.
    6. Egyik oldalon nem terhelésre jelentkező alsó végtagi duzzanat, feszülő fényes bőr, esetleges vádli fájdalom, ami a mélyvénás trombózis lehetőségét veti fel.

    A verőerek esetében a leggyakoribb panaszokat az alsó végtagi érszűkület okozza. Mik ezek?

    1. A járásképesség csökkenése. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos távolág után a beteg kénytelen megállni, pihenni egy kicsit, mert az egyik vagy akár mindkét lábában fájdalom jelentkezik, mely miatt továbbmenni nem tud. Kezdetben ez a távolság több száz méter, de később akár 10-20 méterre is csökkenhet.
    2. Nyugalomban is jelentkező végtagfájdalom.
    3. A súlyosan károsult keringés miatt a végtagon sebesedés vagy elhalás jelentkezik.

    Minden ilyen panasz esetén szükséges a mihamarabbi, az utóbbi esetekben a sürgős érsebészeti szakvizsgálat és a diagnosztikai vizsgálatok elvégzése után a kellő beavatkozás elvégzése.

    Az időnként jelentkező rövid ideig tartó látászavar, kéz vagy láb izomerő gyengülés, érzészavar, egyik oldali arczsibbadás, vagy szájzug asszimetria, átmeneti beszédzavar lehet nyaki érszűkület következménye is.  Néhány vizsgálattal a nyaki érszűkület diagnosztizálható, annak mértéke megállapítható, ami a gyógyszeres vagy a műtéti kezelés szükségességét határozza meg.

    Súlyosabb formája a stroke, ami teljes test fél bénulással, inkontinenciával / széklet, vagy vizelet- tartási képtelenség/, beszédképtelenséggel,egyoldali vaksággal is járhat. A betegség ezen stádiumában az érsebészet már tehetetlen.

    Természetesen nemcsak az alsó végtagon, a nyaki ereken, hanem a többi verőértörzsön is jelentkezhet a betegség. A hasi verőéren levő szűkületek mindkét alsó végtagi panaszokat, a hasi szervek vérellátási zavarait okozhatják. A vese erek szűkülete hosszabb távon magas vérnyomást okozhat.

    A verőerek egy másik, de nem elhanyagolható betegségcsoportjáról is szót kell ejteni: az erek tágulatáról , az  úgynevezett aneurizmákról. Az erek rugalmas falai idősebb korban vagy valamilyen kötőszöveti szerzett vagy öröklött eltérés miatt idővel elveszíthetik rugalmasságukat, és az állandó pulzáló vérnyomás hatására egy bizonyos szakaszon kitágulhatnak. Gyakran tünetmentesek, csak szakvizsgálattal illetve képalkotó vizsgálatokkal deríthetőek fel / ultrahang, CT, angiográfia /.  Az elhelyezkedésüknek megfelelően nyomási tüneteket okozhatnak, az értágulatok falán levő véralvadékok lesodródása az adott ér által ellátott területek vérellátását károsíthatják, legsúlyosabb esetben a tágulat megreped, masszív vérzést okozva, ami a beteg életét is veszélyeztetheti. Ellátásuk a pontos diagnózis felállítása után leggyakrabban műtéti.

    Mire számíthat az érsebészeti vizsgálat során?

    A beteg vizsgálat a következőkből áll:

    1. Részletes kórelőzmény felvétele
    2. A jelen panaszok meghallgatása
    3. Fizikális vizsgálat és érsebészeti status felvétele
    4. Doppler ultrahang vizsgálat
    5. Vérnyomásmérés a végtagokon
    6. Érsebészeti szakvélemény adása
    7. Therapias és/ vagy további vizsgálatok elvégzésének javaslata
    8. Gyógyszer felírás receptre
    9. Kontroll vizsgálatra visszarendelés

    A vizsgálat végén a beteg a vizsgálatról írásos leletet, un. ambuláns lapot kap, illetve a lelet a rendelő számítógépes rendszerében rögzítésre kerül, és így bármikor visszakereshető.

    Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az érsebészeti szakrendelésen?

    1. Teljes körű labor vizsgálatok.
    2. Doppler Ultrahang vizsgálat.
    3. Dupplex scan Ultrahang vizsgálat.
    4. Hasi Ultrahang vizsgálat
    5. Helyi érzéstelenítésben ambuláns műtétek végzése.
    6. További műszeres vizsgálatok megszervezése.
    7. Ambulánsan nem elvégezhető műtétek kórházi hátterének biztosítása.

    Panaszaival bizalommal forduljon hozzánk!